2011. április 4.

Dinnyésen jártunk















Szeretnék több dolgot is feltenni ide a blogba végre.

Ott kezdeném,hogy március 15 -én elmentünk egy számunkra nagyon érdekes helyre.
A hely neve Dinnyés ,ami a Velencei-tó nádasai oldalán dél-nyugat irányában található.
Egy nap az interneten nézelődtem és a Duna-Ipoly Nemzetipark oldalán találtam rá a a Dinnyési -Fertő Természetvédelmi Területre. Madárdal tanösvény a neve. Hosszú és rövid útvonalon lehet végig kísérni a madarak helyét .Első alkalommal csak a rövidebb útvonalat választottuk,mert nem tudtuk mennyire lesz hosszú. 9 állomásból állt.Minden állomáson egy információs tábla világosított fel arról,hogy azon a területen milyen madarak találhatóak álltalában.
Amikor ott voltunk még nem érkezett meg minden madár ,de így is elbűvölt az a hangverseny,amit ott hallottunk. (Nekem a Tüskevár című ifjúsági film jutott eszembe,amikor a Tutajos a csonakjával a nádasban pecázott.)Csak messziről láttuk a madarakat,mert bent a nádas mögött fürödtek a vízben.Én távcsővel a Gyula meg a fényképező gépével állt készenlétben.Sikerült neki egy-egy madarat elcsípnie ,de túl messze voltak.A képen alig észrevehető,hogy a madárnak mely része a csőre és a lába.Nehezen ,de sikerült megfejtenünk .
A madárhatározó könyv szerint a szürkegémet láttuk.

Néhány információt gyűjtöttem össze az internetről is.Felteszem ide,mert érdekes.


Védetté nyilvánítás éve: 1966

- A védett terület kiterjedése: 529 hektár. A teljes terület fokozottan védett.

- A "Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe" bejegyzett védett terület (ún. Ramsari terület).

A védett természeti értékek rövid jellemzése

A Balaton felé vezető vasútvonal és a 7-es országút elkészülte előtt a Velencei-tó nádasai délnyugati irányban Dinnyés községig húzódtak. A vizes, nádas terület a Dinnyés-Kajtor csatorna (amely a Velencei-tó vízfeleslegét hivatott levezetni) két oldalán 1966 óta védett. A Velencei-tavon megnövekedett idegenforgalmi terhelés miatt az onnan kiszoruló védett madaraknak nyújt biztonságos, zavartalan élőhelyet. A gém-félék kedvenc táplálkozó és költőhelye a Fertő. Október végén, november elején húszezer, vagy még több vetési lúd érkezik alkonytájban, hogy a Fertő biztonságot nyújtó vizén töltse az éjszakát.

A tavaszi, de különösen az őszi vonulás idején hatalmas récetömegek zsúfolódnak össze a vízen. A Dinnyés-fertő legismertebb költőfajai: a nagy kócsag és a kanalasgém. Egy rejtettebb életű gémféle: a bölömbika mély hangját tavasszal gyakran hallani a nádasból.

Az egyetlen Magyarországon fészkelő lúdfaj a nyári lúd rendszeresen költ. A parti területeket az Alföld némely részére jellemző sziki vegetáció borítja. A nedvesebb helyeken sok a sziki őszirózsa, a sziksótól fehérlő részeken tenyésznek a sótűrő fajok. Az orvosi székfű nagy tömegben fordul elő.

A Dinnyési Fertő ideális helyszíne a vízi madárvilág megfigyelésének. Szakvezetés mellett, egy madármegfigyelő-torony segítségével kitűnően bemutatható a terület, mely különösen madárvonulások idején látványos.


Megjegyzés küldése