Karkötő

Egy ismerősöm kérte tőlem.Sogornőjének készítettem el ezt a karkötőt.Ajándék volt és nagyon tetszett neki.Sajnos a képen nem jön vissza a szépsége.Ha a nap jobban sütött volna,akkor egésszen jól látható lenne a gyöngy szépsége.

Szeretnék Húsvét alkalmából nagyon Kellemes Ünnepet Kívánni mindenkinek,aki ide benéz.

Az idén nem igazán készültem az ünnepre úgy, ahogy szoktam,mert számomra sokkal nagyobb ünnep lesz május14-én, és arra bizony nagyon sok előkészület kell.

FÉRJHEZ fogok menni!!!!

Nekem is hihetetlen még a dolog, de nagyon jó érzés tölt el belülről,ha rágondolok,hogy feleség leszek. :0)

Úgy indult a dolog,hogy 8 fős lesz . Két tanuk és a szülők,de aztán jöttek a problémák,hogy ki legyen a tanú ?Ha az egyik rokon jön,akkor megsértődik a másik és így tovább.

Végül úgy döntöttünk,hogy legyen nagy az esküvő. Az időpont már ki volt tűzve az esküvőre,így azt nem akartuk megváltoztatni. Egy hónapunk volt akkor,amikor eldöntöttük,hogy legyen nagy az esküvő. Gyorsan helyet kerestünk,majd végig telefonáltuk a rokonokat,barátokat,mert a meghívókra már nem volt időnk,hogy szét küldjük őket. Le kellett adnunk a létszámot,hogy hány fő fog részt vennia vacsorán.Most úgy áll a létszám,hogy 78 fő.

Csak polgári szertartás lesz ,ott kb 100 főre számítunk,hogy el jön a ceremóniára.

Már majdnem mindent elintéztünk,de még akad bőven tenni való.

A ruhám már megvan,de cípőm még nincsen. Gyula öltönye , cipője is meg van már.

A dekoráció kicsit bonyolúltabb téma. Azzal sokat kell foglalkozni.

Egyszóval sűrű most az életem, de nem érzem,hogy teher lenne,mert nagyon jó érzés,hogy 16 év után ez már tényleg komolyan is mepecsételjük.

Szerintem a mi kapcsolatunk erre már megérett! Igaz nem kapkodtuk el,de talán pont ezért lesz jó!

Gánton jártunk

Néhány hete Gánton jártunk kirándulni. Körülbelül 2 éve készültünk ide elmenni,de valahogy mindig más úticél lett a nyerő helyette.

Engem teljesen elbűvölt a hely. Néha azt éreztem,mintha a Marson járnánk.

A Vértes-hegység lábánál találjuk a gánti bauxitbányát, ma már csak múzeumként működő látványos külszíni fejtését.

A bányáról:

1926 novemberében kezdték meg a bauxit kitermelését a Gánt melletti bányából. A lelőhelyet Balás Jenő, székely származású bányamérnök fedezte fel Taeger Henrik kutatásai alapján.

Hihetetlenül tetszett!! Talán a kirándulásaink közül a legjobbak közt szerepel.

1938-ban a világ bauxittermelésének az 1/5 részét szolgáltatta, Európa leggazdagabb bauxitbányája volt. A termelés egészen a bánya kimerüléséig tartott, 1962 december 31-én zárták be, ma múzeumként működik.

Házi szárnyasaink

Kicsit kitérnék a házkörüli állatokra. Régen a paraszti élet megszokott részesei voltak a szárnyasok. A családi élet ünnepein és az év jeles napjain számtalan alkalommal szerepelt a baromfi és a tojás az ételek alapanyagaként. Ma szintén elmodható ,hogy nem hiányozhat a baromfi hús az asztalunkról,legyen az hétköznap vagy ünnep.Mindenképpen megjegyezném a minőségi külömbséget a boltban kapható hús és a házi tyúk íze között.

A szüleimnek mindig akad a baromfiudvarában valamilyen szárnyas jószág általában. Most éppen csak tyúkok vannak,de késöbb a nyár folyamán lesz kacsa és liba is. A tyúkok nem a hagyományos magyar tyúkok,hanem a Brahma nevezetűek. Nagyobbak , súlyúk elérheti a 4,5 kg-ot is. Érdekes toll színűk van és sokkal szelídebbek,mint társaik.

A tojások saját keltetésüek.Vettek a szüleim keltető gépet ,így végig kísérhetjük a tyúkok cseperedését. A halálról inkább nem beszélek,mert a szívem szakad meg,de ha jól belegondolunk a táplálkozási piramis részei ők is .Megjegyzem nem kötelező,de ....

Anyu a kezében szokta némelyiket felvenni és dajkálja,akár egy gyermeket. A tyúkocska hagyja mágát és jókat kottyog közben. :0))

Csak érdekesség képpen teszek fel néhány fotót ,mert szerintem annyira szépek .

Dinnyésen jártunk

Szeretnék több dolgot is feltenni ide a blogba végre.

Ott kezdeném,hogy március 15 -én elmentünk egy számunkra nagyon érdekes helyre.

A hely neve Dinnyés ,ami a Velencei-tó nádasai oldalán dél-nyugat irányában található.

Egy nap az interneten nézelődtem és a Duna-Ipoly Nemzetipark oldalán találtam rá a a Dinnyési -Fertő Természetvédelmi Területre. Madárdal tanösvény a neve. Hosszú és rövid útvonalon lehet végig kísérni a madarak helyét .Első alkalommal csak a rövidebb útvonalat választottuk,mert nem tudtuk mennyire lesz hosszú. 9 állomásból állt.Minden állomáson egy információs tábla világosított fel arról,hogy azon a területen milyen madarak találhatóak álltalában.

Amikor ott voltunk még nem érkezett meg minden madár ,de így is elbűvölt az a hangverseny,amit ott hallottunk. (Nekem a Tüskevár című ifjúsági film jutott eszembe,amikor a Tutajos a csonakjával a nádasban pecázott.)Csak messziről láttuk a madarakat,mert bent a nádas mögött fürödtek a vízben.Én távcsővel a Gyula meg a fényképező gépével állt készenlétben.Sikerült neki egy-egy madarat elcsípnie ,de túl messze voltak.A képen alig észrevehető,hogy a madárnak mely része a csőre és a lába.Nehezen ,de sikerült megfejtenünk .

A madárhatározó könyv szerint a szürkegémet láttuk.

Néhány információt gyűjtöttem össze az internetről is.Felteszem ide,mert érdekes.

Védetté nyilvánítás éve: 1966

- A védett terület kiterjedése: 529 hektár. A teljes terület fokozottan védett.

- A "Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe" bejegyzett védett terület (ún. Ramsari terület).

A védett természeti értékek rövid jellemzése

A Balaton felé vezető vasútvonal és a 7-es országút elkészülte előtt a Velencei-tó nádasai délnyugati irányban Dinnyés községig húzódtak. A vizes, nádas terület a Dinnyés-Kajtor csatorna (amely a Velencei-tó vízfeleslegét hivatott levezetni) két oldalán 1966 óta védett. A Velencei-tavon megnövekedett idegenforgalmi terhelés miatt az onnan kiszoruló védett madaraknak nyújt biztonságos, zavartalan élőhelyet. A gém-félék kedvenc táplálkozó és költőhelye a Fertő. Október végén, november elején húszezer, vagy még több vetési lúd érkezik alkonytájban, hogy a Fertő biztonságot nyújtó vizén töltse az éjszakát.

A tavaszi, de különösen az őszi vonulás idején hatalmas récetömegek zsúfolódnak össze a vízen. A Dinnyés-fertő legismertebb költőfajai: a nagy kócsag és a kanalasgém. Egy rejtettebb életű gémféle: a bölömbika mély hangját tavasszal gyakran hallani a nádasból.

Az egyetlen Magyarországon fészkelő lúdfaj a nyári lúd rendszeresen költ. A parti területeket az Alföld némely részére jellemző sziki vegetáció borítja. A nedvesebb helyeken sok a sziki őszirózsa, a sziksótól fehérlő részeken tenyésznek a sótűrő fajok. Az orvosi székfű nagy tömegben fordul elő.

A Dinnyési Fertő ideális helyszíne a vízi madárvilág megfigyelésének. Szakvezetés mellett, egy madármegfigyelő-torony segítségével kitűnően bemutatható a terület, mely különösen madárvonulások idején látványos.